Postakacsa

Postakacsa
Donald Kacsa munkába ált,
Állást a postánál talált
postásnak lenni nehéz dolog,
Olyan nehéz, nem is gondolod!
Esőben és hóviharban
Szélben, fagyban szakadatlan
Levelet hord a címzettnek,
Ha tinektek szól,
Hát viszi nektek.
Locspocs, árok nem akadály
A csomag mindig célba talál.
A postakacsa nagyon bátor
Nem riad vissza az akadálytól
– Jóságos ég! – kiált Donald.
– A csomagot itt hogy hordom át?!
Még szerencse, hogy nincs egyedül,
Hisz mögötte egy füles egyed ül.
– Figyelj, csacsim! Most rajtad a sor!
A cím a szakadékon túlra szól!
Csacsi pajti jó munkatárs.
Ahol nincs, még ott is utat ás.
Hát ez meg mi?! Kötél az égből?!
– Hahóó!- kiáltja Donald teljes erejéből.
Ki fán lakik, és postára vár,
Nem lehet más, csak Madár Aladár.
Mászik a postás kötélen fel,
Tűnődik magában: csak nem tévedt el?!
Hisz ez a ház az ágról csüng lefelé,
Mintha a földet az éggel összekeverné!
– E különös jelenség oka abban áll
magyarázza rögtön Madár Aladár
hogy a kíváncsi sasok ha a házamra szállnak,
és engem ezúton tanulmányoznának
én is azonnal megfigyelem őket,
így e ritka pillanatra nem várok esztendőket.
Donald búcsút int a tudós madárnak,
S a hallottakat jól megjegyzi magának.
Nem könnyű a szorgos postás munkája
De jő az este, és meleg otthonába
Várja majd Donald puha dunyhája.
– Fáj minden porcikám – nyöszörgi Donald
S épp hogy eléri meleg otthonát.
– Mi lesz, ha egyszer nem bírom ezt tovább?
Ki kézbesíti majd a temérdek postát?
Másnap reggel újra indul,
Bár a rossz idő még odakint dúl.
– Bárcsak lenne egy járművem,
mely nehéz terhem hozná hűen!
De várj csak, Donald! Mi ez itt?
Egy helikopter, mely cipelné terheid!
– Nem is drága! – örvendezett,
s minden számlát rögtön rendezett.
– Aztán jól etessétek meg a csacsimat,
majd tegyétek a garázsba a kiskocsimat!
Diki, Niki és Tiki kiskacsák
Teljesítették a parancsot, ahogy azt kiadták.
Boldog Donald az új járgánnyal.
Egy pillanat, s már a szél hátán szárnyal.
Csak Benny csacsi fakadt keserves sírásra,
Hogy többé nem az ő hátán utazik társa.
Hetedhét országot beszáguld hősünk,
Viszi a sürgönyt: Guba Huba nősül.
Egy levél ide, egy képeslap oda,
A feladó most éppen egy híres szálloda.
Buzgó postásunk könnyedén cikázik,
Bárhova eljut, s nem baj, ha megázik.
Ilyen hosszú úton, mint ez a mai,
Gyakran látni olyat, mi nem mindennapi.
Pince Vince bányász olyat kért például,
Hogy a postásunk azt hitte, menten elájul:
– Aki a mélyben, a föld gyomrában most ás,
annak öröm, ha végre erre jár a postás.
Hozzon hát nekem két kiló marhahúst,
és egyetlen nejemnek egy ajándék ajakrúzst!
– Kívánsága parancs – mondta Donald Kacsa.
Bár furcsa a kérés, de az a feladata.
A legnagyszerűbb dolog az élet folyamán,
Jól tudjuk mind, sosem mennek simán.
– Mi ez a nagy csomag? – kérdi hősünk félve.
Ezt nem bírja a helikopter! Rakjuk inkább félre!
– Sürgős csomag – mondja Tiki. – A címzett ere nagyon vár.
– Ha jól látom, a célállomás éppen Madár Aladár.
Nagyon sok a munka,
De Donald Kacsa bírja.
Végül aztán mégis
a gyerekeket hívja:
– Nos gyerekek, rátok vár
a nehéz csomagszállítás.
Fogjátok be Benny csacsit,
és azon nyomban indulás!
– Máris megyünk, Donald bácsi!
válaszolnak lelkesen.
Nem bánatos többé már
a szorgos csacsi lelke sem.
A boldog csacsi örömében jó hangosan iázott,
Hisz a munka volt mi jókedvéhez mostanában hiányzott.
Donald Kacsa egész úton a nagy csomagon töprengett
Mitől volt a pakk oly nehéz, hogy belé a föld rengett.
Mihez kell egy ilyen csomag pont Madár Aladárnak,
Jobb helyeken ilyen pakkal elefántra vadásznak.
De jaj az égen, a magasban
egy éhes gyomrú sas kering!
Kiürült a nagy bendője,
megéhezett már megint.
Egy sas étlapján nem szerepel
Se uborka, se friss zeller.
Ami viszont nagyon fontos,
Hogy jó barátja a húsboltos,
S ha húst szimatol görbe orra,
Elsőnek ér a disznótorra.
– Ahá! – mondja szimatolva,
s égnek mered minden tolla.
– Húst szállít a légi posta!
s evéshez már kezét mossa.
Jó lesz, Donald ha vigyázol,
S a pácból mielőbb kimászol!
A sasnak húsra támad kedve,
S a csomagért nyúl epekedve.
Nem lesz könnyű ebéd ez sem,
Pedig hogy megenné a húst nyersen.
– Nesze, nesze, ronda pasas
s kupán verte Donald a sast.
A helikopter olyat ütött,
A sas hangosan felsüvöltött.
– Na megállj, te átok fajzat!
kiált a sas, és nagyot jajgat.
Mivel a sas étrendje nem tartalmaz zellert,
Így most is csak a húsra éhes, és megfogja a propellert.
Donald sem rest védekezni s kiált egy jó nagyot:
– A propellert most aztán már jobb, ha békén hagyod!
De a sas nem hagyja magát oly könnyen legyőzni:
– Csak nem gondolja, Donald, hogy maga fog lefőzni?!
– Segítség! Eresszen! – kiáltja Donald,
És a sas fogságából kiszakítja magát.
Magasba repült a zsákmánnyal a sas,
Úgy vélte, az üresnél jobb a teli has.
Donald, a postás másképp vélekedett,
Feje a dühtől egyre vörösebb lett.
A három kiskacsa végre valahára
Célba ért a pakkal a címzett lakására.
Felkiált Tiki: – Megjött a posta!
S izgalmában egyre a földet taposta.
Madár Aladár szemügyre veszi,
S a csomag tartalmát nevén nevezi:
– Ez az a háló, mit várva vártam,
s a célnak megfelel, mondhatom bátran!
– Mihez kell a háló? – kérdik a kicsik.
– Sas-csapda lesz majd, ha jól kifeszítik!
Elszántan jött Donald helikopterével,
Tekerve a pedált teljes erejével.
– Nem menekülsz, tolvaj! – kiáltott mérgesen
– Add vissza a csomagom, vagy ha kell elveszem.
Visszaadta azon nyomban az óriás sas a csomagot,
S fejbe dobta Donald kacsát, ki levegőért kapkodott.
Bajban vagy most, ugye postás?
Mi lesz veled, szegény pajtás?
A helikopter egyre pörög,
S motorja is már csak zörög.
A sas-csapda a hegyen a helyére kerül,
A háló a kanyonban szépen kifeszül.
– Így kell sast fogni? – kérdik a gyerekek
– És az mi a mélyben, ami füstöt ereget?
A sas-csapda ezúttal helikoptert fogott,
a Madár Aladár egyre csak nyafogott:
– Tönkrement egész életem munkája,
a propeller a hálóm jól összekuszálja!
És Pince Vince a föld alatt mit csinál?
Várja a pakkot, s a kapuban álldogál.
– Pince Vince uram, megjött a csomagja!
A postát ezentúl bátran ránk bízhatja.
Pince Vince boldog a kis csomag láttán,
Hisz épségben ideért Benny csacsi hátán.
A derék bányásznak fülig ér a szája,
S hogy a pakkot felbonthassa izgatottan várja.